Vadászbál harmadszor

Bodokon őrzik a hagyományt 

 

image
Ifj. Székely János számára a vadászat ünnep
Harmadik idényét zárta a Bodoki Vadász Egyesület február 28-án, amit az elmúlt évekhez hasonlóan most is bállal ünnepeltek meg a tagok. Fodor István, a község polgármestere köszöntő beszédében eddigi eredményeikről, valamint a vadászetikáról vallott nézeteit osztotta meg a jelenlévőkkel, akik egy perc néma csenddel adóztak néhai kollégájuk, Veres István emlékének. Ifj. Székely János vadőrrel, az egyesület igazgatójával a vadállományról és a vadgazdálkodásról beszélgettünk.

A fiatal szakember vadászcsaládban született, így nem meglepő, hogy egyetemi tanulmányai elvégzése után követte nagyapja, illetve édesapja példáját. Mint megtudtuk, az egyesület két vadászterületen gazdálkodik: a bodokin, amely 7660 hektár kiterjedésű (ebből 2300 ha erdő, a többi szántó és legelő), valamint a dálnoki területen, amely 10 698 hektárt jelent, 7071 ha erdővel.

Gazdag a vadállomány

A hatékony vadgazdálkodás a jó csapatmunkának, elsősorban Bedő Attila dálnoki vadőrnek, Fodor István egyesületi elnöknek és természetesen a vadászoknak köszönhető, hangsúlyozta az igazgató. A környék bővelkedik a vadállományban, a vadrécétől a medvéig minden megtalálható, sok a nagy ragadozó (medve, hiúz, farkas), de apróvadakban sincs hiány. A hiúz védett állat, de a medve, a vadmacska és a farkas kilövésére is a Környezetvédelmi Minisztériumtól kapják az engedélyt. A minőségi vadállomány és a szinte érintetlen természeti környezet gyakran franciaországi, magyarországi és olaszországi vadászokat is idevonz.

Államiból magán

A 2011–2012-es vadászévaddal lejárt az „állami” vadászegyesület bérleti szerződése, s lehetőség nyílt a magán vadászegyesületeknek is területek megszerzésére. Ez megtörtént, azonban még mindig akadnak olyan állandó problémák, mint a területbérek előteremtése, illetőleg a vadkárok kezelése. A medve és farkas okozta károkat az állam megtéríti, a többit az egyesület oldja meg. Másik gond, hogy a juhászok beengedik a kutyákat az erdőbe, ami megzavarja a vadakat.

Ifj. Székely János elmondása szerint a vadgazdálkodás fő feladata, hogy feljavítsa a vadak természetes élőhelyét, és a vadállománynak megfelelő, nyugodt környezetet teremtsen. Azt is elmesélte, hogyan szokott készülni egy-egy vadászatra.

Egy vadásznap rituáléi

Az igazi vadász úgy készül a vadászatra, mint egy ünnepre. Felölti a vadászruháját, majd magához veszi a legszükségesebb eszközöket: a kalapot, a kést és a puskát. A találkozóhelyen kalapemeléssel és kézfogással köszönti a kollégákat. A vadászat vezetőjének tájékoztatója után a töltényeket egy kalapba helyezve sorsot húznak, hogy ki melyik helyet foglalja el a sorban. A hajtásban a vadász és a hajtó egyenrangú, de a vadászkutyáknak is megadják a kellő tiszteletet. „Az igazi vadász tiszteli embertársait, kollégáit, erénye a türelem, a becsület és fegyelmezettség. Csak megérett vadra, selejtre vagy beteg állatra lő, nem vesz célba anyaállatot vagy fejlődőben levő fiatal egyedet” – hangsúlyozta.